Végrehajtás eljárás végrehajtási lap vagy egyéb végrehajtható okirat kiállításával indul. A végrehajtási eljárás alapjául szolgáló okiratok kiállítására a bíróság vagy a közjegyző jogosult.
A végrehajtható okirat kiállításának általános feltétele, hogy a végrehajtandó határozat
a) kötelezést (marasztalást) tartalmaz,
b) jogerős, végleges vagy előzetesen végrehajtható, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozata további jogorvoslattal nem támadható, és
c) a teljesítési határidő letelt.
Kötelező a közjegyző hatáskörébe tartozó fizetési meghagyásos eljárást indítani, ha a követelés összege a hárommillió forintot nem haladja meg, pénz fizetésére irányul és lejárt, feltéve, hogy nem tartozik a kizárt esetek közé. A jogerős fizetési meghagyás alapján a jogosult végrehajtást kezdeményezhet a fizetési meghagyásban megjelölt összeg tekintetében.
1. Hogy tudom meg milyen végrehajtási ügyek vannak folyamatban velem szemben?
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar írásbeli kérelemre tanúsítványt állít ki:
- a végrehajtási ügyek nyilvántartásában nem szereplő kérelmező számára annak igazolására, hogy a végrehajtási ügyek nyilvántartásában végrehajtási eljárás adósaként nem szerepel,
- a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő kérelmező számára a végrehajtási ügyek nyilvántartásában szereplő adatainak igazolása céljából.
A központi ügynyilvántartás adatairól szóló tanúsítvány kiállításáért költségtérítés fizetendő.
Részletek: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar oldalán
2. Mi a végrehajtó feladata?
Ahogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) is rögzíti, a bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell végrehajtani. A végrehajtó legfőbb feladata tehát ezekben a határozatokban foglalt kötelezettség kikényszerítése.
Gyakori tévhit, hogy a végrehajtó a jogosult helyébe lép. Erről szó sincs. A végrehajtó az igazságszolgáltatás alrendszerébe tartozó hivatalos személy, eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos.
3. Hogy tudom meg, ki az ügyemben eljáró végrehajtó? Hol találom az elérhetőségét?
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapján az Ügykeresés menüpontban tájékozódhat. Az önálló bírósági végrehajtók elérhetősége a honlapon a Névjegyzék menüpont alatt található.
4. Mikor és hogyan köteles a végrehajtó tájékoztatást adni a részemre?
A végrehajtóval írásban és személyesen is felvehető a kapcsolat.
Az önálló bírósági végrehajtó hetente legalább három munkanapon köteles ügyfélfogadást tartani oly módon, hogy a félfogadás ideje a munkanapokon legalább 8-12 óra közötti időszakra essen, és az egyik ügyfélfogadási napon kizárólag a jogi képviselettel hivatásszerűen foglalkozók számára álljon rendelkezésre legalább két óra időtartamban.
A végrehajtási ügyről a feleknek, képviselőiknek és annak lehet felvilágosítást adni, aki a jogi érdekét az ügyben igazolta. (Ha jogszabály a végrehajtási ügy irataiban szereplő adatok megismerhetőségét korlátozza, ezekről csak a jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet részére adható felvilágosítás.)
A felvilágosítást kérő személy köteles igazolni személyazonosságát és képviseleti jogosultságát.
A felvilágosításra jogosult személy – a költségek megtérítése fejében és az átvétel igazolása mellett – az iratokból másolatot kérhet.
Felvilágosításra nem jogosult személynek, illetve a személyazonosság, képviseleti jogosultság igazolására, ellenőrzésére nem alkalmas úton – így különösen telefonon – egyedi végrehajtási ügyben felvilágosítás nem adható, azonban a felvilágosítást kérőt a végrehajtási eljárással kapcsolatos általános tájékoztatással – kérelmére – el kell látni.
5. A végrehajtó a végrehajtási lap megküldése előtt inkasszót adott ki a számlámra, jogszerű ez?
Igen. Mivel a Vht. – a letiltással szemben – nem köti a hatósági átutalási megbízás kiadását ahhoz a feltételhez, hogy az adós a végrehajtható okiratot átvegye, továbbá, figyelemmel arra is, hogy a Vht. 82/A. § (7) bekezdése szerinti esetben sem feltétel a végrehajtható okirat kézbesítése, a hatósági átutalási megbízás az eljárás megindulását követően azonnal kiadható, csak az abból behajtott összeg kifizetésére a végrehajtható okirat kézbesítését követő 15 napon belül nem kerülhet sor. (CVKOT 2019.04.16. 24.)
6. A végrehajtó megküldte a végrehajtási lapot és felhívást, mit tehetek?
A végrehajtási lap kézbesítését követő 15 napon belül szükséges a tartozást teljesíteni, vagy arra részletfizetést vállalni.
7. Mi a részletfizetés feltétele?
A végrehajtó csak természetes személy adós kérelmére állapíthatja meg a részletet, amennyiben a vagyontárgyak felkutatása és lefoglalása iránt már intézkedett, továbbá adós a követelés egy részét megfizette. Tehát pusztán kérelemre hivatalból nem állapítható meg a részlet, befizetés szükséges. A befizetés mértékét azonban a jogszabály nem határozza meg.
A megállapított részletfizetés esetén is végrehajtást kérő 15 napon belül írásban értesítheti a végrehajtót arról, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával. Ebben az esetben a nyilatkozat alapján a végrehajtó módosítja a részletfizetést az alábbiak szerint:
visszavonja, ha:
- tartásdíj, munkabér vagy veled egy tekintet alá eső követelés esetében végrehajtást kérő nem ért egyet az engedélyezett részletfizetéssel.
- ha a magánszemély végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy létfenntartását veszélyezteti a részletfizetés, a gazdálkodó szervezet végrehajtást kérő ellen pedig csőd-, felszámolási vagy végrehajtási eljárás van folyamatban.
A részletfizetést 1 évre módosítja:
– visszavonás esetein kívül jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében
A részletfizetést 6 hónapra módosítja:
– visszavonás esetein kívül természetes személy végrehajtást kérő kérelmére
8. Lehet kérni a követelés csökkentését, méltányosságból történő elengedést?
Nem a végrehajtó a követelés jogosultja, így abból elengedni sem jogosult. Végrehajtást kérő azonban értelemszerűen jogosult elengedni a követeléséből. Ilyen irányú kérelem esetén adós kérheti az eljáró végrehajtót a kérelem jegyzőkönyvbe foglalására és végrehajtást kérő részére történő megküldésére. A felek megállapodása ilyen értelemben köti az eljáró végrehajtót.
9. A végrehajtó nem engedélyezte a részletet, mivel több ügyem is van, jogszerűen járt el?
Ha az adós ellen több végrehajtás van folyamatban, részletfizetés csak valamennyi követelésre és valamennyi végrehajtást kérő nyilatkozatát figyelembe véve állapítható meg.
Fenti rendelkezés csak a végrehajtó által megállapítható részletfizetésre vonatkozik, azonban nem zárja ki, hogy konkrét ügyek részletfizetéssel szünetelésre kerüljenek a felek megállapodása alapján, miközben adós egyéb ügye ilyen megállapodás hiányában folyamatban marad.
Nem állapíthat meg a végrehajtó részletfizetés jogi személy adós ügyében, továbbá adótartozás, illetve adók módjára behajtandó köztartozás vonatkozásában.
A felek megállapodása esetén a végrehajtó szintén elkészíti a részletfizetési jegyzőkönyvet, illetve jegyzőkönyvben megállapítja a szünetelést.
Megállapodtam végrehajtást kérővel részletfizetésben a végrehajtó mégis felszólított a költségek megfizetésére, jogszerű ez?
(7) Ha az adós ellen több végrehajtás van folyamatban, részletfizetés csak valamennyi követelésre és valamennyi végrehajtást kérő nyilatkozatát figyelembe véve állapítható meg.
(8) Ha a bíróság a részletfizetés megállapításával kapcsolatban előterjesztett végrehajtási kifogásnak helyt ad, a végrehajtó intézkedését módosíthatja és megállapíthatja a részletfizetés feltételeit vagy azt, hogy a részletfizetés nem áll fenn.
10. A végrehajtó személyesen is kézbesítheti a végrehajtási lapot?
Igen. Ha a végrehajtható okiratban vagy a végrehajtási lapban a jogosult annak személyes kézbesítését kérte, úgy azt a végrehajtó helyszíni eljárás keretében kézbesíti. Fontos, hogy ebben az esetben a teljesítés elmaradása esetén a letiltás külön (15 napos) határidő nélkül kiadható, továbbá a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja.
11. Mikor intézkedhet a végrehajtó a letiltás kiadása iránt?
Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét letiltja.
12. A kiadott letiltást feloldja vagy felfüggeszti a végrehajtó, ha részletfizetést vállalok?
A letiltás előjegyzését követően, ha további intézkedésre nincs szükség az eljárás szünetel. A kiadott letiltást ezt követően – adós részletfizetési kérelme esetén is – csak végrehajtást kérő hozzájárulásával vagy a bíróság erre vonatkozó határozata esetén van lehetőség felfüggeszteni. A letiltás feloldása iránt a végrehajtó végrehajtást kérő kifejezett kérelme vagy a tartozás megtérülése esetén intézkedhet.
A végrehajtó tehát adós „fizetési ígéretére” a letiltást nem függesztheti fel. A letiltás végrehajtást kérő követelését biztosítja, így álláspontom szerint, ha a végrehajtó a letiltást végrehajtást kérő hozzájárulása nélkül feloldja, majd adós ezt követően – akár valamely későbbi részlet esedékességekor – nem tesz eleget a részletfizetési kötelezettségének (úgy, hogy közben a tartozás letiltásból térülhetett volna), az a végrehajtó kártérítési felelősségét alapozhatja meg.
13. Lefoglalták a gépjárművem, akkor már nem is használhatom?
A gépjárműre a végrehajtó az eljárás kezdetén elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be, azonban a gépjárművet nem vonja ki a forgalomból, így azt az adós továbbra is használhatja.
Mikor vonja ki a végrehajtó a gépjárművet a forgalomból?
A végrehajtó az elidegenítési és terhelési tilalom nyilvántartásba történt bejegyzését követő 30 nap elteltével hívhatja fel a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból.
Nincs helye a gépjármű forgalomból történő kivonásának, amennyiben a letiltás előjegyzését a munkáltató (a járandóságot folyósító szerv) igazolta, vagy a lefoglalt követelést, illetőleg a később keletkező követelésről szóló szerződést a harmadik személy elismerte, és más intézkedésre nincs lehetőség, vagy nincs szükség, tehát a letiltásból a tartozás belátható időn belüli megtérülése várható. (Az eljárást a végrehajtónak ebben az esetben be kell fejeznie az 1/2002 IM rendelet 34.§ e) pontja alapján.)
Nincs helye a gépjármű forgalomból történő kivonásának abban az esetben sem, amennyiben az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték, illetve állapította meg számára a végrehajtó. (Az eljárást a végrehajtónak le kell szünetelnie az 1994. Évi LIII. törvény 52.§ f) pontja alapján)
Gépjármű árverésig történő használatának engedélyezése
A végrehajtást foganatosító bíróság a természetes személy adósnak a foglalásról való tudomásszerzést követő 8 napon belül a bírósághoz előterjesztett kérelmére engedélyezheti a lefoglalt gépjármű árverésig történő használatát.
Feltétel, hogy a gépjármű az adósnak a munkavégzése helyszínére történő eljutása, üzemi, üzleti tevékenységének folytatása vagy saját és családtagjainak szállítása érdekében van szüksége, és az eljárás során korábban rendbírsággal nem sújtották.
14. Mozgáskorlátozott vagyok, de a végrehajtó lefoglalta a gépjárművem, mit tegyek?
A Vht. 90.§ (1) i) pontja alapján mentes a végrehajtás alól a mozgásában korlátozott adós gépjárműve.
A végrehajtó a gépjárművet a jelenleg hatályos szabályok alapján szinte kivétel nélkül a járműnyilvántartás adatai alapján foglalja le.
Azon tény, hogy adós mozgáskorlátozott a járműnyilvántartásban nem kerül feltüntetésre, így a végrehajtó a lefoglaláskor ennek nem feltétlenül van ismeretében.
A gépjármű mentességének igazolására tehát ebben az esetben az eljáró végrehajtót fel kell keresni, a mentességi okot igazolni, így annak feloldása iránt alappal intézkedhet.
15. Mikor árverezi el a végrehajtó a lefoglalt ingóságot?
A Vht-ban foglaltak alapján avégrehajtó a lefoglalt ingóság értékesítése iránt a foglalást követő 30 nap eltelte után haladéktalanul intézkedik. A fokozatosság elvére tekintettel azonban a végrehajtó az ingóság értékesítése iránt kizárólag akkor intézkedhet, ha előre látható, hogy a követelést adós önkéntes teljesítése (például részletfizetés) által, illetve munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani.
16. Mit jelent a végrehajtási jog az ingatlanon? Lefoglalták az ingatlanom?
A végrehajtási jog ingatlanra történő bejegyzése az ingófoglalással ellentétben nem jelent elidegenítési és terhelési tilalmat. Így elméletben az ingatlan végrehajtási joggal terhelten is elidegeníthető tovább terhelhető. A gyakorlatban azonban végrehajtási joggal terhelten az ingatlant elajándékozni vagy megvásárolni nem ajánlott. Ennek legfőbb oka, hogy a végrehajtási jog az elidegenítést követően is fenn marad és az új tulajdonos tűrni köteles, hogy abból a végrehajtási jog jogosultja kielégítést nyerjen.
Kiemelném, hogy a végrehajtási jog bejegyzése még korántsem jelenti azt, hogy az eljárás során az ingatlan árverezésére is sor kerül. A végrehajtó a végrehajtási jogot a követelés biztosítására jegyzi be.
A Vht. rendelkezései alapján a végrehajtó az ingatlan terhelése iránt minden ügyben – szigorú határidővel – intézkedni köteles, ha azt a végrehajtást kérő nem zárta ki.
17. Akkor a végrehajtási joggal terhelt ingatlant el sem tudom adni?
A lefoglalt vagyontárgyakat a végrehajtó a felek kívánságára az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken adja el.
Ha a vételár valamennyi tartozást és költséget fedez az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást kérők beleegyezése. Ebben az esetben a végrehajtó a vagyontárgyat az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adja el.
A gyakorlatban az is járható út, hogy az adásvételi szerződés elkészítésére felkért ügyvéd felveszi a kapcsolatot az eljáró végrehajtóval és a szerződéskötés a tartozások figyelembevételével, azok vételárból történő kiegyenlítésével történik.
18. A végrehajtó végrehajtási jogot jegyzett be az ingatlanomra, pedig a tartozást a munkabéremből is viszonylag rövidebb idő alatt levonható. Jogszerűen járt el? Nem ütközik ez a fokozatosság elvébe?
Igen. Ha a végrehajtást kérő az eljárás lefolytatását adós ingatlanvagyona vonatkozásában is kérte (illetve nem zárta ki), úgy a Vht. alapján a végrehajtó az ingatlan lefoglalása iránt 3 munkanapon belül intézkedni köteles. A foglalást a jogalkotó nem kötötte ügyértékhez, így a végrehajtó sem jogosult a tartozás mértékére tekintettel megtagadni azt. Az ingatlan megterhelése azonban nem jelenti azt, hogy a végrehajtó annak értékesítése iránt is intézkedik, különös tekintettel arra, hogy az ingatlan árverezésére vonatkozóan szigorú garanciális szabályokat tartalmaz a törvény.
Továbbá a fokozatosság elve sem sérül, mivel az az értékesítésre és nem a követelés biztosítására, vagyis a vagyontárgy lefoglalására vonatkozik.
19. Mikor intézkedik mégis a végrehajtó az ingatlan árverése iránt?
A végrehajtó a lefoglalt ingatlan értékesítése iránt fő szabály szerint az alábbi feltételek együttes érvényesülése esetén intézkedhet:
- végrehajtást kérő kérelmére
- ha a követelés viszonylag rövidebb időn belüli behajtása másképpen nem lehetséges
- a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 45 nap vagy lakóingatlan esetében az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző (foglalásra vonatkozó) tájékoztatástól számított 60 nap eltelt.
Lakóingatlan árverezését megelőzően a Vht. 52/B. szakaszában meghatározott esetekben kötelező adós részére részletfizetést biztosítani.
20. Mit jelent a kilakoltatási moratórium és jelenleg mitől meddig tart?
A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását a november 15-től április 30-ig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.
A tartalom frissítés alatt..
Legutóbbi hozzászólások